A
Hegyestû a Káli - medence keleti szélén
található. A vulkánkitörés a
felsõ - pannonban mintegy 3,5 - 4 millió évvel
ezelõtt, sekély beltengerben történt.
A robbanás során nagy tömegû szórt
anyag - piroklasztikum - került a felszínre. Ez lerakódva
gyûrût, tufasáncot alkotott. A tufagyûrût
láva töltötte ki. A tufasánc ill. az egykori
lávató feküje felsõ - pannoniai homok,
agyag volt. A krátercsatorna közvetlen közelében
középsõ-triász Iszkahegyi mészkõ
található. A tufasánc és benne a megszilárdult
láva szinte azonnal pusztulni kezdett, majd a pleisztocénban
és a holocénben a hátráló erózió
következtében szinte teljesen lecsonkolódott.
A bazalttörmeléket és a fekvõt alkotó
felsõ pannóniai homokot idõszakos vízfolyások
szállították el. Az erózió
következtében az egykori bazalttömegnek csak
a töredéke maradt meg.
A Hegyestûn két kitörés történt:
a felsõ bányaudvar északi részén
látható az idõsebb bazalt. Ez oszlopos megjelenésû
limonitól a repedések mentén rozsdabarnára
színezett, friss törési felülete barnásszürke,
kalapácsütésre 1 - 2 cm-es gömbded darabokra
szétesõ. A fiatalabb bazalt, mely a régi
bazaltot áttörte feketésszürke, grafitszürke,
törési felülete üde, szemcsés felületû,
szilánkosan törõ, oszlopos megjelenésû.
Az oszlopok 5-6-7 oldalúak. Az eltérõ korú
bazaltok egyenetlen felület mentén érintkeznek.
A fiatal bazaltban zárványként az idõsebb
bazalt kisebb-nagyobb tömegei láthatók. A középsõ
bányaudvarban látható a krátercsatorna
és a nyugati bányafalban az egykori bazaltpajzs
maradványa. A bazaltpajzs maradványának alsó
2-3 métere lávaagglomerátum, amelyben párnalávára
emlékeztetõ 20-40 cm átmérõjû
gömbded bazalttestek láthatók. E bazalttestek
a lávaagglomerátum vízszint alatti kitörés
bizonyítékai.
A lávaagglomerátum és a gömbded bazalt
hólyagos, mállott, kézzel könnyen morzsolható.
A lávaagglomerátumból pados elválású
bazalt fejlõdott ki, melynek vastagsága alig 1méter.
Ez oszlopos bazaltba megy át. A fiatalabb bazalt feltárása
mintegy 30 m magas, oszlopos, az oszlopok hajladozóak.
A fiatal bazalt törési felülete érdes,
szilánkosan törõ, jól hasítható.
A már említett idõsebb bazalt zárványokon
kívül még kevés, a permi fekübõl
felragadott, kissé megolvasztott homokkõ zárvány
és ritkán 1-3 mm hosszú, a köpenybõl
származtatható palackzöld olivin található.
Az alsó bányaudvaron folyt a felsõ és
középsõ szinten termelt bazalt törése.
Itt álltak az üzemépületek. Ezek egyike
ma múzeum.
A parkoló területén látható az
Iszkahegyi Mészkõ Formációba tartozó
bitumenes lemezes mészkõ feltárása.
|
|
|